IRODALOM TÉTELEK

    Csokonai Vitéz Mihály

    1. Életrajzi körülmények: 1773-ban született Debrecenben. Apja Csokonai József, egy református lelkész fia, borbély és seborvos volt. Korán (1786-ban) meghalt és az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyniuk addigi otthonukat. Szegényes körülmények között éltek egy kis nádfedeles házban. Az édesanya kosztos diákok tartásával tudta csak biztosítani megélhetésüket. 1780-tól a debreceni református kollégiumban tanult. 1788-ban főiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790 körül diáktársaival önképzőkört szervezett. Nyugati nyelveket és irodalmakat osztottak fel egymás között. 1794 és 1795 között gimnáziumban tanított. 1792-től Kazinczyval levelezett, ezekben az években nőtt nagy költővé, ekkor születtek legkiválóbb filozófiai költeményei. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Ezután Pestre ment, kapcsolatot keresett más írókkal is. Sárospatakon jogot tanult, 1796-ban fejezte be tanulmányait. Pozsonyban 1796-ban lapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel. 1797-ben Komáromban megismerkedik Vajda Juliannával. 1799-től 1800-ig segédtanító csurgón egy gimnáziumban. Öröklődött betegségében, tüdőbajban és tüdőgyulladásban halt meg Debrecenben 1805-ben. Csokonai az első olyan magyar költő, aki a költészetből próbált megélni. 2. Költői pályaképe: I. korszak: Zsengék–diákirodalom; szentencia (bölcs mondás), pictura (leírás) műfajok; megadott témára írt verseket, később átdolgozta őket. Először a klasszicizmus hatása alatt állt, de előfordultak barokk és manierizmus jellegű költemények is. Tökéletesen ismeri a versformákat, igen magas szintű a verselése. Diák-, tanárpukkasztó versek, komikus eposzok. Népies költészet: Szegény Zsuzsi a táborozáskor. II. korszak: a rokokó hatása alatt áll; anakreóni dalok (könnyed, derűs hangulat) III. korszak: a nagy gondolati költemények kora. Általános jellemzője: verseiben a felvilágosodás eszméit fogalmazza meg, a pictura műfajt fejleszti tovább; a versek fennköltek, ódaiak, hangulatuk sokszor melankolikus, filozófiai eszmefuttatásokat tartalmaznak. IV. korszak: Lilla-szerelem (1797) -- boldog szerelem versei -- boldogtalan szerelem versei: Reményhez V. korszak: a visszhangtalanság, a magány költészete; a klasszicizmus mellett megjelenik a szentimentalizmus, elégikus hangnem, egységes szerkezet. -1796: A füredi parton -1803: A tihanyi Echóhoz -1798: A Magányossághoz 3. --A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében: A felvilágosodás meghatározása: Immanuel Kant nevéhez fűződik: a felvilágosodás az ember kiszabadulása önhibájából előállt gyámoltalanságból, abból a helyzetből, hogy valaki más vezetése nélkül ne tudjon gondolkodni. A felvilágosodás a feltörekvő polgárság ideológiája a feudalizmussal szemben — előkészítette a polgári forradalmakat. Filozófiai rendszer, amely a racionalizmuson alapszik. Csokonai a felvilágosodással Pesten és Debrecenben találkozott. A Konstancinápoly és Az estve című művei eredetileg picturának készültek, később továbbdolgozta őket, a felvilágosodás gondolataival egészítette ki, így nagy gondolati költemények születtek. Konstancinápoly című munkájában a mohamedán vallásról ír, de a kereszténységről szól, egy boldogabb kor eljövetelében hisz Csokonai, ahol az egyháznak már nem lesz hatalma. Három szerkezeti egységre osztható: a város leírása; támadás az egyház ellen; a kívánt kultúra, világ (ideális állapot) bemutatása. Az estve című vers is három részre osztható: -- az esti táj leírása (hangok, hangulatok); kívülálló szemével írja le az esti termé-szetet -- vált a vers hangulata — komorabbá válik; megjelenik a költő, hangulata kiábrándult, zaklatott. Kiábrándul az emberekből, az emberi világból (az emberek célja a vagyonszerzés). -- visszatér a természethez; ebben már keserűség fejeződik ki, nem olyan harmonikus. Igazán emberré a természetben lesz a halandó. Legfontosabb költői eszközök: megszólítás, megszemélyesítés, költői jelzők. 4. Az anakreóni dalok: A pillantó szemek, A boldogság, Tartózkodó kérelem, Az esküvés. Anakreón görög költő, a szerelmet, a bort, a lakomát könnyed stílusban énekli meg. Az élet élvezetét hirdeti — gyűlöli a háborút, mert az élet élvezetétől fosztja meg az embereket. A költő szerint az életet addig kell élvezni, amíg az ember fiatal, aztán úgyis következik az öregség és a halál. Az anakreóni dalok műfaja a költő utódaitól származik. Csokonai a debreceni kollégiumban találkozik a műfajjal. Csokonai anakreóni dalainak jellemzői: -- a szerelem érzéseiről, a boldog szerelemről szólnak (Lillához szól) -- rövidek, tömörek -- népies elemeket tartalmaznak -- egy-egy hangulatot fejeznek ki -- gáláns (udvarló) szerelem -- antik elemek -- virághasonlatok A Reményhez (1803) című vers két gondolati egységre oszlik: 1-2. versszak: boldog szerelem; 3-4. versszak: boldogtalan szerelem.

    LETÖLTÉS